„Tizedik éve zötykölődik Thália rozzzant szekere Szepsi felé, hogy aztán Buzitán javítsák ki a tengelytörést, és meg is kenik, ha lesz lekvár vagy kocsikenőcs”– idézem Mihályi Molnár Lászlót, a Lakoma című fesztiválújság főszerkesztőjét, mely lap idén is háromszor jelent meg a tizedik évébe lépett Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztiválon. A kerek évforduló is azt bizonyítja, hogy a fesztivál megtalálta a helyét, a csoportokat és a közönségét is.
A rendezvény november 13-án, csütörtökön indult, Egressy Béni 2006-ban felavatott szobrának megkoszorúzásával, majd a helyi Laczkó Máté Bormúzeum pincéjében folytatódott a hagyományos Tökkiállítással, ahol csütürtök lévén, csupa tökös gondolat kapott helyet.
Nagy sikert aratott az „Egy tökkiállítás margójára, avagy hogyan ápold a töködet” című írás, mely Esterházy Péter, Kossuth- és egyéb díjas író böszmeségére készült veretes magyar nyelven. Néhány gondolat a sületlenségekből: „Sokféle tök létezik. Van dísztök, ragyás tök, rücskös tök, spárgatök, fonnyadt tök, lopótök, sárgatök, csillagtök, futótök,olasztök, sütőtök és csütör-tök. Ez utóbbi ehetetlen mind közül a legjobban. A töktermesztőket tökösöknek, a tököt nem termesztőket pedig töketleneknek hívjuk. Van akit nem kell hívni, magától is tök. A tököt saját fajtájával soha ne keresztezzük, mert akkor nem fejlődik, és kihal. A tök fogyasztásra és evésre is alkalmas. Az olasztökkel magyarul ne kommunikáljunk. A spárgatököt fitneszedzőknek, a csillagtököt celebeknek, a sütőtököt kezdő háziaszszonyoknak, a fonnyadt tököt agglegényeknek, a dísztököt politikusoknak, a futótököt sportolóknak, a lopótököt pedig megélhetési bűnözőknek ajánljuk. A csokorba kötött tököt szétbontjuk, és éles késsel ferdén visszavágjuk.A töknek a nyúzása szigorúan tilos, mert a nyúzott tök látványa megilletődést, megrökönyödést illetve sok esetben a fejlődésben való visszamaradást is okozhat látáskárosodással párosodva. Meztelen kézzel ne fogdossuk a tök kemény szárát, mert igencsak megbánjuk. A fásszárú tököt törjük le tövéből egyetlen mozdulattal, vagy kalapáccsal zúzzuk. A tököt, hogy nagyra nőjjön, napjában többször is ápoljuk, becézgessük, és simogassuk. Miután a tökünk nagyra nőtt, úgy azt benevezhetjük a nagytökök versenyére, ahol az győz, akinek legnagyobb a töke. A legnagyobb tököt óriástöknek is nevezzük. A jól növő tököt következetesen dicsérjük, különösen a szomszédnak, lágy barátságos hangon: jól van, jó tök, tökjó. Illetve dorgáljuk keményen és határozottan: pfuj tök, helyedre, ne töketlenkedj. Öreg tököt ne vegyünk, nehogy ránk rohadjon. A tök a tartós fogyasztási cikkek kategóriájába tartozik. A tökről szólások és incselkedő közmondások is születtek. Például: Egy tök nem csinál nyarat. Több se. Jó tök holtig tanul. Jobb ma egy tök, mint holnap egy se. Tökből is megárt a sok. Madarattolláról, embert tökéről ismerni meg. Aki másnak tököt ültet, maga esik bele. Több nap, mint tök. Két tök nem fér meg egy csárdában. Fényes, mint a Salamon töke. Ki tartson tököt? Kezdő tökbarát vagy barátnő, inkább fajtököt tartson, ne hibridet. Tanácsosabb fajtiszta tököt beszerezni, mint valami bizonytalan származású tököt. A töktartás csak akkor gazdaságos, ha a törzsállományból szaporulatot veszünk, és azt addig neveljük, míg fel nem cseperedik. A töknek a magját kiköpni és lenyelni is szigorúan tilos. A tököt étkezés előtt illő tisztába tenni, jól megsutykolni. A tököt sokáig ne vakargassuk, mert megpuhul. Levegőt minden tök igényel, de nem huzat formájában. A tököt felállítani nem ajánlott, inkább csak fektetve tároljuk. A tököt termelők alkalmanként klubokba is tömörülnek. Ilyen például a nagytökűek klubja, vagy a tökkelütöttek társasága, amit időnként parlamentnek is hívunk. A tökkel „ijesztgetni,”rémísztgetni és világítani szabad és szigorúan ajánlott.A puha tök nem jó semmire, ezért vigyázzunk rá, hogy mindig kemény legyen. Két tök közül mindig a keményebbet válasszuk, mert annak nincs párja. A töktől még senki sem halt meg, ezért is terjedhetett el az a közhiedelem, hogy a tök a termékenység és a halhatatlanság jelképe. Amíg a tököt látjuk, nem vakulunk meg. Mindennap tisztelettel adózz a töködnek, mert amíg azt nézik, nem rajtad röhögnek!”
A tökfesztivált követően Gecse Attila fotókiállítását tekinthették meg az érdeklődők, melyet Havasi Péter, a fesztiválzsűri egyik tagja mutatott be, majd a szepsi kultúrház tavaly felújított nagytermében Csoltkó Jenő, a Kassa - környéke Csemadok TV elnöke, Hrubík Béla, a Csemadok Országos elnöke,Harsányi László, a Nemzeti Kulturális Alap elnöke, valamint Zachariás István, Szepsi polgármestere nyitották meg a seregszemlét. Ezt követően került sor a 2005-ben alapított Mics Károly Éleműdíj átadására, melyet ebben az évben Papp Ferdinánd, a királyhelmeci Bodrogközi Színjátszócsoport meghatározó alakja kapta.Az idei fesztiválon mintegy tizenöt verseny- és vendégcsoport mutatkozott be. A magas színvonalú versenyen végül is a fesztivál fődíját a Nánai Színjátszókör vitte el. Nívódíjból kettőt is kiosztottak. Az egyiket, a népi hagyományok ápolásáért, a tornagörgői Csillagvirág Színkör kapta, a másikat pedig az emberi kapcsolatok megőrzésért és közvetítéséért a Kisveréb csoport Szesztáról. A legjobb rendezés díja Juhász Máriát, a nánai csoport vezetőjét illette. A peremvidék képviseletében az ipolynyékiek, a Harapós férj című zenés, négyfelvonásos vígjátékkal, Buzita Község polgármesterének díja mellett két, egyéni díjjal gazdagították az elmúlt évek alatt begyűjtött elismeréseket. Cseri Ilona, Börcsök Lina szerepének megformálásáért a Csemadok Kassa-környéke Területi Választmányának díját, Gyurász Flórián pedig, Cziha Tóni koszorús költő személyének hiteles alakításáért, a fesztivál legjobb férfi alakításának díját kapta. Azt hiszem, hogy ezek az elismerések is igazolják, hogy az Ipolynyéki Csemadokban évtizedek óta folyó magas szintű munka, évről–évre meghozza a gyümölcsét, ami talán ösztönzőleg hathat a régió többi alapszervezetére is. Természtetesen nem mehetünk el szó nélkül a legjobb férfi epizódszereplő, a vásárútiHakszer Marian alakítása mellett, aki a legjobb női epizódszereplő, a csécsi Lackó Máriával egyetemben várja a nagyobb szerepeket, hogy igazából kibontakoztathassák tehetségüket. Ez alól nem lehet kivétel a királyhelmeci Nagy Klára sem, aki Papp Ferdinánd melletttanulhatja továbbra is a színjátszás minden fortélyát az elkövetkezőkben. A hagyományos zsűri mellett a társadalmi zsűri idén a nemesócsai Bölcs Gergőt találta a legígéretesebb tehetségnek, így a fesztivál végére alaposan megfogyatkozott mind a díjak, mind a díjakra alkalmas szereplők száma. A maradék díjat, csoportot és szereplőket a végén Thália szekerére rakták az összes fellelhető ajándékkal egyetemben, hogy egy röpke, éves körút után újra visszatérjen ide mindenki, akinek fontos ez a fesztivál, fontos a hazai amatőr szjnjátszás, fontosak a hagyományok és az értékek.
S hogy az elmúlt 10 esztendő nem múlt el szó szerint nyomtalanul, arról Juhász Dósa János fesztiválszervező és csapata, Panyko László, Szpisák Gyula, Gecse Attila Bodnár Ottó és Bartók Csaba gondoskodott, akiknek köszönhetően jelent meg az elmúlt tíz esztendőt felölelő, Egy fesztivál története címűkiadvány DVD melléklettel. Nemcsak születésnapot ünnepeltek tehát idén a rendezők, de a történelem nagykönyvébe is beírták magukat, szó szerint, mely történelem a Csemadokban évtizedek éve töretlen lekesedéssel és hűséggel dolgozók munkáját dicséri. Kosztolányi Dezső versének egyik sorára: „akarsz-e élni mindörökkön, játékban élni, mely valóra vált ?