Az idei Mics Károly-díjas laudációja

Először színjátszóként mutatkozott be zenés és prózai darabokban egyaránt, mint a Duda Gyuri házassága, A bor, Lúdas Matyi, Liliomfi. Igazi közönségsikert a Mágnás Miska címszerepe hozott számára. Az évek múlásával rendezni kezdett, főleg operetteket, zenés vígjátékokat, nótaesteket, esztrádműsorokat, melyekben saját maga is szerepet vállalt. Főként komikusként ismerte a közönség, de drámai tehetségét is bizonyította, a Mielőtt a kakas megszólal, Félkegyelmű és Haramiák c. darabokban. Megrendezte a Marica grófnő, János vitéz és Csárdáskirálynő c. nagyoperetteket. A zenés darabok közül a Charley nénje és Dankó Pista c. műveknek egyenként több mint harmincszor tapsolhatott a nagyérdemű. Az általa rendezett revüműsorok közül az Emlékszel még, Csak a szépre emlékezem, A régi mániám, Csak egy kis emlék, Hol van az a nyár, Hétre ma várom a Nemzetinél a legemlékezetesebb. Ő a Csemadok Érsekújvári Alapszervezet Zenés Színpadának alapítója és vezetője. Az utóbbi években nótaesteket visz színpadra, Szól a nóta címmel, fergeteges sikerrel. Rendezői munkája és szerepvállalásai mellett évtizedekig töltötte be az érsekújvári Csemadok-alapszervezet kultúrfelelősi tisztségét. A mai napig vezetőségi tag.

 Záhorszky Elemér nevéhez fűződik a hagyományos érsekújvári szüreti ünnepség fénypontját jelentő felvonulás megszervezése is. Se szeri, se száma a nevével fémjelzett magyar kulturális rendezvényeknek. Az általa színpadra vitt operettek, színdarabok, esztrádműsorok, nótaestek, zenés játékok, drámák, revü-összeállítások nemcsak Érsekújvárban és környékén arattak közönségsikert, hanem Pozsonyban, a szlovéniai Lendván, Túrócszentmártonban, Komáromban, Párkányban, Dunaszerdahelyen, Szencen, Léván, Brünnben, valamint a magyarországi Siófokon, Tótkomlóson, Nagykovácsiban, Martfűn és Békéscsabán is.

Záhorszky Elemér egész életét a haza magyar kultúra felvirágoztatásának és a Csemadoknak szentelte.  

Berényi Gita